Úgy döntettem, hosszú szünet után, csak folytatom a blogom. Sok minden történt azóta. Részletezhetném, de nem fogom, inkább innen folytatom :)
A következő kis szösszenet a kedvesemnek szól...egy képzelt történet, a fantáziám játéka.

Amikor hozzád megyek, útközben a buszon van időm kikapcsolódni, elmerengeni, gondolkozni dolgokon, és sokszor képzelek el szituációkat, amiket meg szeretnék élni veled.  A mostani történetem is egy ilyen elképzelt helyzet, amit szeretnék megosztani veled.

Amikor belépek hozzád, és bepillantok a konyhádba, látom, az asztalon ki van készítve a hátizsákod, valamint a pálcák. Már akkor érzem nem lesz egyszerű estém, mert valamit kiterveltél, és nem szóltál nekem előre róla, mert ugye miért is szólnál. Felteszem a kávét, addig beszélgetünk kicsit, de most sem mondasz még semmit, elkapod a mellem, és elkezdesz a bimbókkal játszani, csavarod, szorítod, majd kiveszed a mellem, és a tenyereddel nagyot csapsz mind a kettőre. Kéjeseket sóhajtozom és nyögök, nagyon felizgatsz és az élvezés határán vagyok. Amikor érzed, mindjárt elélvezek iszonyat erővel csavarod meg a melleimet, és én felsikítok a gyönyörtől. Még ruhában vagyok, a melleim kint… a kávé illata belepi a szobát.  Az erkélyen megisszuk a kávét, elszívunk egy cigit, majd közlöd velem, hogy most a szabadban fogunk játszani. Ennek nagyon örülök, rád mosolygok. Tudod jól, hogy mennyire élvezem a kinti játékot, mert ott nem kell kontroll alatt tartanom magam, nyugodtan felsikíthatok, lehetek hangos, ami számodra külön élvezetet tud okozni.

Átpakoljuk a táskába a nálam lévő dolgokat, a bilincset, vitro és a korbácsot. A nyakörv a nyakamra kerül. Szíved szerint meztelenül vezetnél le a kocsidhoz, de sajnos ezt nem tehetjük meg. Beszállunk a kocsiba és elindulunk, hogy hova még nem tudom, de te pontosan kiválasztottad előzőleg azt a helyet ahol a legmegfelelőbben ellehetünk. Nem olyan sokat kocsikázunk, behajtunk egy erdei útra, majd szólsz, hogy megérkeztünk. Körbenézek, mindenhol fák, és jó pár mogyoró bokor, tele friss hajtásokkal. Legbelül már tudom, hogy a vessző sem fog kimaradni a repertoárból a mai napon.

Rám szólsz, hogy mikor méltóztatok már levetkőzni. Hangod keménynek hat, tudom nincs kegyelem.

Gyorsan levetek magamról mindent és ott állok előtted meztelenül. Elindulsz és én, követlek, be az erdőbe, megállsz két vaskos fa előtt. A fák kellő távolságban vannak előttem ahhoz, hogy a kettő közé ki tudj kötni, ami pillanatokon belül meg is történik. Elém állsz, gyengéden és lágyan megcsókolsz, közben a kezed a pinámat simogatja. Nedves vagyok, ezt tagadni sem lehet, már a tudattól is. Nem élveztetsz el, még nem, majd ha csak megérdemlem. Rágyújtasz és akkurátusan körbejársz, nézegetsz, kiélvezed a pillanatot, kezed hol simogat, hol pedig nagyobbat csap rám. Izgatott vagyok nagyon, várom azt, hogy használj végre, hogy gyönyörű, élvezetes kínban részesíts.  Tőlem nem olyan messze megállsz egy mogyoró bokor mellett és lassan válogatni kezdesz a vesszők közül, Feszülten figyellek, nem nagyon birok magammal, akkora a vágy már bennem, Te ezt pontosan jól tudod, és ezzel is húzol, de rendesen. Nem kapkodsz, megadod a módját, válogatsz, míg rá nem találsz a megfelelő vesszőre.  Levágod, ahogy elnézem jó hosszú. Beleborzongok a tudatba, hogy ez rajtam fog csattanni, és mivel hosszú a vége valahol máshol ér majd célba, csípős érzést okozva. szembe állsz velem, és megpucolod gondosan a levelektől, a szememet nem tudom levenni róla, te néha felnézel rám és beszélsz hozzám. Igazából el sem jut a tudatomig, amiket mondasz, mert gondolatban már teljesen máshol járok. amikor végeztél közelebb lépsz hozzám, megmutatod a vesszőt, és a számba teszed, hogy szokjam, szó szerint ízlelgessem. Elkapod a melleim, és gyötröd erőteljesen, majd rám mosolyogsz, és eltűnsz a hátam mögött. Hallom, hogy a táskádban keresgélsz, próbálom kitalálni a zajokból mi következik most. Egyszer csak csend lesz, a lépteidet hallom, ahogy a hátam mögé érsz, majd bekötöd a szemem. Semmit nem látok, kiiktattad egyik érzékszervem, így a hallásomra támaszkodok már csak. Érzem, ahogy megkerülsz és előttem állsz. Megfogod, az állam és megcsókolsz. Mohón csókolok vissza, felizgatva, szenvedélyesen nagyon. Iszom az édes csókod, nem szívesen hagynám abba.

Már tudom mit kerestél a táskádban… érzem a melleimen, ahogy a csipeszeket szépen sorba felteszed rám. Az ajkamba harapok, néha felszisszenek, különösen akkor, amikor a mellbimbómra kerülnek a szoros, erős csipeszek. A vessző a számban van, elég nehéz így nyelni, de azért még megpróbálkozom vele. Tudom jól most a korbács fog következni, és hogy aprókat fogsz csapni először a csipeszekre, majd leütöd rólam. Már a gondolattól is majdnem elsírom magam, de gyorsan felocsúdok, ugyanis a csapás nem a mellemre, hanem a seggemre érkezik, majd a következő és azt követő is. Ösztönösen megmozdulok, előretolom a fenekem, nem mintha így nem csapnál rá hatalmasakat. simogatsz, nyugtatgatsz, de nem sokáig, mert a hátamat veszed célba a korbáccsal, és hatalmasakat csattan rajtam.  Felnyögök a fájdalomtól, a vessző majdnem kiesik a számból, de sikerül megtartanom. Nem tudom mennyit csaptál rám, de ég az egész hátam és a fenekem is. Lépteidből érzékelem, hogy előttem állsz, megsimogatod az arcomat, gyengéd csókot adsz rá. A csipeszeket megmozgatod, ezzel nem kis fájdalmat okozva nekem. A vesszőt kiveszed a számból, végre nagyot nyelhetek. Nem tudom mi fog következni, de tisztában vagyok azzal, hogy most a mellem lesz terítéken, és ahogy az átfut az agyamon, máris lecsapsz rám, és érzem, egy két csipesz lepottyan. szerencsére a mellbimbómat elkerülted. Még. könnyeim most elerednek, mert ez így igen fájdalmas, és hangosan felszisszenek, felkiáltok egy egy ütés alkalmával. Nem tudom, mennyi csipesz van még rajtam, csak azt érzem, nagyon fáj, kérlelek, hogy a bimbómról ne csapd le, mert azt nem bírom ki, az nagyon fájdalmas. Rossz hogy nem látlak, nem látom a kezedet mit teszel, hogy mozogsz, nem tudom kiszámítani azt mikor érkezik a következő  csapás. A szívem majd kiugrik a helyéről, félek az érzéstől attól a fájdalomtól, ami rám vár. Majd hirtelen éles érzés hasit belém, felsikítok, és jön gyorsan a következő. A bimbóm fáj, ég. Könnyeim potyognak, sírok. A nyelved érzem az arcomon, ahogy gyengéden lecsókolod a könnyeim. Csodás az érzés, megnyugtató, és erőt ad.

Tudom nem véletlenül vágtad a vesszőt, tisztában vagyok vele, hogy most az fog következni, de nem akarok erre gondolni, főleg nem, ahogy a hátamra csapsz vele, de tisztában vagyok azzal, hogy ez elkerülhetetlen. Szereted és élvezed azt, amikor a hátamra csapsz.

A kezed a fenekemet simogatja, bele markolsz, majd újra megsimogatod. Próbálok lelkileg felkészülni arra, ami következik, de erre így nem lehet. Éles érzés hasit belém, csípős fájdalom, ahogy a vessző a seggemhez ér, és a vége a combomnál becsapódik. Jön a következő, majd az újabb. Minden egyes csapásnál hangosan feljajdulok, nem fogom vissza magam. Nem is tudnám, ezek ösztönösen törnek fel belőlem. Iszonyatosan csípős érzés, ahogy a vessző becsapódik. Szinte úgy érzem, hogy a bőrömet is felhasítja. Érzem a fenekemen már nincs szabad hely, sírok, zokogok, de neked még nem elég. Megcélozod a hátam. A vessző vége csípős érzéssel csapódik a mellemhez, egészen bekanyarodik, felkiáltok, zokogva, szipogva kérlek arra, hogy ezt ne, nem szeretném. A hátam nagyon érzékeny, de jön a következő csapás, és nem bírom ki most már, nagyon nagyon fáj, ég, csíp. Elég volt. Vergődőm, könyörgöm, nagyon szenvedek, miközben még jó párat rám csapsz. Már nem vagyok magamnál, teljesen hatalmába kerített az érzés, a fájdalom. hangosan kiáltanék, üvöltenék, de nem jön ki hang a torkomon. Hatalmas fájdalommal, megtörten állok előtted, szemem tiszta könny, már a szemmaszk sem tudja felitatni. fáj minden porcikám, a mellem a seggem a hátam. A kezem is elzsibbadt teljesen.

Feladtam, az erőm teljesen elfogyott. annyi sincs, hogy amikor megcsókolsz, visszacsókoljak. Leveszed a maszkot a szememről, majd gyengéden megsimogatod az arcom, ujjaddal letörlöd a könnyeimet.

Hálásan nézek rád. Halkan alig hallhatóan nyögöm, hogy köszönöm Uram, és hogy nagyon szeretlek.

Lassan kioldozol, a kezembe kezd visszatérni az élet, a zsibbadás lassan elmúlik. Nézem magam, a melleimen a nyomokat, megtapogatom sajgó fenekem, és érzem rajta a hurkákat. Jó érzéssel tölt el. Kicsi pihenőt engedélyezel nekem, de utána szigorúan magad elé térdeltetsz és kíméletlenül elkezded dugni a számat. Most nem arra vágysz, hogy szopjalak. Az ösztöneid vezérelnek, markolod a hajamat, húzod. Keményen baszod a számat.  Kiveszed a farkadat a számból, a fejemet a hajamnál fogva hátrafeszíted, és az arcomra élvezel. Érzem, ahogy rám spriccelsz, folyik rajtam a sperma végig. Nem mozdulok, ott térdelek meggyötörve előtted, összeélvezett arccal nézek fel rád. Nem mondod hogy álljak fel, és nem értem hogy miért. Fejem le szeretném szegni de erősen belemarkolsz a hajamba és hátrafeszíted. A szemem becsukom, mert fáj, ahogy húzod a hajam, fel is szisszenek, aztán a szavam elakad a meglepetéstől. Melegség folyik végig az arcomon, le a melleim át végig a testemen. Hirtelen nem tudom, mi történik, aztán rájövök. Lepisiltél.

Testileg, lelkileg meggyötörtél. Köszönöm Uram, nagyon köszönöm !